Ősszel többnyire a gyógynövények termését, magvait, gyökerét gyűjtjük. Igaz, a gyökerek gyűjtése nehezebb az ásás miatt, ám ezek is nagyon értékes gyógyhatással rendelkeznek. A blogbejegyzés terjedelme miatt nem tudok kitérni a gyógyászati felhasználásukra. A gyűjtéssel és szárítással kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza a bejegyzés.
Csipkebogyó (vadrózsa) – Rosa canina L.
Gyógyászati célra felhasznált része a csipkebogyó áltermés.
Ősszel gyűjtjük, éretten. Ha gyógynövényként akarjuk felhasználni, olyankor javasolt gyűjteni, amikor pirosra színeződik, de még kemény. A frissen szedett termés nem tárolható huzamosabb ideig zsákokban vagy nagyobb halmokban, mert rövid idő alatt bemelegszik. Javasolt mielőbb vékony rétegben kiteríteni.
A bogyó szárítható egészben a beltartalommal együtt, de akár magozógéppel kettévágható, ilyenkor eltávolítják az aszmagtermést („mag”) és a magvak nélküli termést külön szárítják. A magvak nélküli termés csipkebogyó hús néven kerül forgalomba.
A csipkebogyó szárítása sok időt vesz igénybe, természetes úton 1-2 hét. Mesterséges szárítóban 80-90 °C-on 1-2 óra alatt megszárad. Ilyenkor figyelni kell, hogy max. 2 órát szárítsuk. A C-vitamin tartalom megőrzése miatt javasolt mesterségesen szárítani, mivel a húsban lévő nedvesség elősegíti a C-vitamin bomlását, így elhúzódó száradás esetén jelentősen veszít C-vitamin tartalmából. A kettévágott, kimagvazott bogyók 80-90 °C-on szárítva megőrzik eredeti vitamin tartalmukat.
A helyesen szárított drog színe valamivel sötétebb piros, mint a frissen gyűjtött, de nem lehet barna/fekete.
Az aszmagtermés zsírosolajban gazdag, ami sajtolással kinyerhető.
A fagyott, dér csípte termés húsa megpuhul, szárított drog előállítására nem alkalmas, befőzésre használható.
Egybibés galagonya – Crataegus monogyna Jacq.
Termése kisebb jelentőségű gyógyászati szempontból.
A terméseket a teljes érés előtt szedjük, amikor már pirosak, de még nem lágyultak meg. Árnyékos helyen vékonyan kiterítve vagy szárítóban 60 °C-on is lehet szárítani. Fontos, hogy szárítás közben megőrizze szép piros színét. A megbarnult, megfeketedett drog értéktelen.
Fekete bodza – Sambucus nigra L.
Termése kisebb jelentőségű, gyógyászati célból felhasznált része elsősorban a virág.
A termést a kocsánnyal együtt törjük le, nem bogyózzuk egyenként. Vödrökbe gyűjthető. A termés frissen nem fogyasztható ciánglikozid tartalma miatt! Főzés során elbomlik a ciánglikozid, így lekvárkészítés után nem okoz mérgezést.
Fekete nadálytő – Symphytum officinale L.
Gyógyászati célból elsősorban gyökerét használjuk.
A gyökereket ősszel vagy tavasszal javasolt kiásni, mert ekkor a legnagyobb a hatóanyag tartalma. A gyökerek könnyen beleszakadnak a földbe, mivel mélyre mennek a talajban (40-50 cm is), ezért felszedésnél figyelni kell. Felszedés után a rátapadt talajt eltávolítjuk, a gyökeret mossuk, majd daraboljuk a gyorsabb szárítás érdekében. Szárítható tűző napon vagy 50 °C-on szárítóban. Gyors szárítással jobb minőségű drogot állíthatunk elő, a gyökere belül fehér marad.
Fodros lórom – Rumex crispus L.
A gyökerét nyár végén, ősz elején gyűjthetjük, augusztus-október során. Szárítható napon vagy 35-40 °C-on.
Illatos ibolya – Viola odarata L.
Gyógyászati célra használt része többnyire a gyöktörzse gyökerekkel.
Gyöktörzsét kora tavasszal vagy ősszel gyűjtjük. Mosás, szikkasztás, aprítás után 35-40 °C-on javasolt szárítani.
Kökény – Prunus spinosa L.
Felhasznált része a virág és a termés.
Termését teljesen érett állapotban gyűjtjük, amikor a dér már megcsípte. Ilyenkor magasabb a cukortartalma, és kevésbé fanyar ízű. Termése csak mesterségesen szárítható meg, fokozatosan emelve a hőmérsékletet 60-70 °C-ig. Szárítani addig szükséges, amíg széttörhető állapotú lesz.
Közönséges bojtorján – Arctium lappa L.
Elsősorban gyökerét használjuk a gyógyászatban, levele ritkán kerül felhasználásra.
Gyökerét ősszel vagy tavasszal ássuk ki. A talajtól megtisztítjuk, mossuk, hosszában felhasítjuk, majd pár cm-es darabokra vágjuk. Szárítható napon vagy mesterségesen 50 °C alatt.
Közönséges boróka – Juniperus communis L.
Az érett, kék színű tobozbogyókat használjuk gyógyászati célra.
A termések egyenlőtlenül érnek be. Gyűjtését ősszel kezdik el. A bokrok alá lepedőt javasolt teríteni és megrázni az ágat vagy botokkal ütögetni. A lehullott bogyók közül ki kell válogatni az éretleneket és a leveleket. Szárítható szobahőmérsékleten, vékony rétegben kiterítve, ilyenkor 2-3 naponta lapátolással forgatni kell. Mesterséges szárítóban max. 35 °C-on szárítható, mivel illóolaj tartalmú drog.
Orvosi zilíz – Althaea officinalis L.
Az orvosi zilíz gyökere és levele egyaránt használható a gyógyászatban.
Gyökereit ősszel gyűjtik. A talajt lerázzák, a föld feletti részeket levágják, a fás vagy száraz gyökereket eltávolítják. Mosni csapvíz alatt lehet, hogy ne ázzon a vízben. Mosás után 2-3 óra szikkadás javasolt, majd utána lehámozzák a gyökereket, kettéhasítják és apró kockákra vágják, így szárítják. Legjobb 45-60 °C-on szárítani, mert így a legjobb a drog minősége és nem sárgul meg.
Pongyola pitypang – Taraxacum officinale
Gyökerét is hasznosítja a gyógyászat.
Gyökérét ősszel vagy tavasszal gyűjtjük, olyan helyen, ahol a talaj laza. Feldolgozás lépései: mosás, növényi maradványok eltávolítása, hosszában kettévágás, szárítás. A pitypang gyökér kivételt képez aprítás tekintetében, ugyanis nem szabad feldarabolni, mert ezáltal veszítene értékes tejnedv tartalmából.
Tavaszi kankalin – Primula veris L.
Gyógyászati célra leginkább felhasznált része gyökértörzse a gyökerekkel együtt.
Gyöktörzsét kora tavasszal vagy ősszel gyűjtjük. Javasolt jól megmosni, szikkasztani, 40-50 °C-on szárítani.
Tövises iglice – Ononis spinosa L.
Felhasznált része a gyökér és a herba.
Gyökere tavasszal és ősszel is gyűjthető, de legjobb tavasszal. Kiásás után azonnal mosni kell és feldarabolni. Szárítható napon vagy mesterségesen 50-60 °C-on.
Vadgesztenye – Aesculus hippocastanum L.
A növény több részét is felhasználjuk: mag, kéreg, levél.
Legnagyobb mennyiségben a magját gyűjtik, levele és kérge kisebb jelentőségű. A magvakat ősszel gyűjtjük, szeptemberben-októberben, érés után a tüskés burok nélkül.
Vérontófű pimpó – Potentilla erecta (L.) Raeusch.
A gyógyászatban gyökértörzsét használjuk fel.
Gyökerek nélküli gyökértörzsét ássuk ki. Gyűjthetjük ősszel, esetleg kora tavasszal. Javasolt mosni, szikkasztani, aprítani. Szárítható napon vagy 45-50 °C-on.
Előző bejegyzésemben olyan levél és virágos hajtás drogot adó gyógynövényeket mutattam be, amelyeket nyáron is megtalálni, de még szeptemberben is gyűjthetünk. Ha lemaradtál róla, ITT tudod elolvasni.
