A gyógynövények termesztése és gyűjtés során a legfontosabb kérdés, hogy az adott növény mennyi biológiailag aktív komponenst halmozott fel, hiszen ettől függ értéke, eladhatósága.

Egy növényi alapanyagról nem mondható meg, hogy mennyi lesz a hatóanyag tartalma pontosan számban kifejezve. Különösen nehéz ez a vadon termő növényeknél.

A felhalmozódás mértékét különböző biotikus és abiotikus tényezők befolyásolják:

  • genotípus: faj, fajta
  • fenotípus: szervi sajátságok, egyedfejlődés, környezeti tényezők
  • feldolgozás: drogkezelés, szárítás, aprítás, illóolaj előállítás

Faj, fajta

A genotípusra példa a közönséges édeskömény és konyhakömény, a különböző termőhelyről begyűjtött lestyángyökerek és a különböző természetes helyről származó angelika gyökerek, a termesztett cickafark fajok. Ezek a növények mind kémiai diverzitást mutatnak illóolaj komponenseik tekintetében.

Szervi sajátságok

A szervi sajátságok is nagymértékben befolyásolják az illóolaj komponenseinek százalékos megoszlását. Pl. az édesköményesetében a különböző növényi szervekből (gyökér, szár, levél, virágzat, termés) vett mintákban nagyfokú eltérés volt tapasztalható. A fő komponensek diverzitása ugyanúgy tapasztalható volt az orvosi zsálya különböző korú levelének és levélrészeinek vizsgálatánál valamint a cickafark levelében és virágzatában is.

Egyedfejlődés

Az egyedfejlődés tekintetében egy teljes átalakulás figyelhető meg az édeskömény generatív szerveiben, ahogy halad a zöld bimbós állapottól a teljes érésig. Ugyanígy a fő komponensek arányában is észlelhető változás.

A fenti említett eltéréseknek genetikai háttere van. A gének jelenlétének és aktivitásának függvényében meghatározott enzimek termelődnek. Ezek az enzimek működésükkel más-más irányba tolhatják el a hatóanyag termelést. Kutatók dolgoznak a bioszintetikus út befolyásolásán (pl. menta, mák), de nehézségek vannak, nem fejeződik ki a gén, vagy nem működik az enzim, vagy a gyakorlatban nem életképes a növény.

Környezeti tényezők

Környezeti tényezők között szerepel a hőmérséklet, vízellátás, fényviszonyok (időtartam, intenzitás), talajtípusok, termőhely, mint komplex egész, évjárat.

Az említett tényezők hatását jól szemléltetik az alábbi tanulmányok:

Orvosi zsályával fitotronban végzett kísérlet során, mikor borús nyarat imitáltak, magasabb volt maga a növény. Viszont a kánikulát imitáló térben lett magasabb az illóolaj tartalom.

Cickafark esetében nemcsak az illóolaj mennyiségét, de az összetételét is befolyásolja a fényviszony.

Szurokfűnél minél magasabb a hőmérséklet, annál jobb minőségű drogot kaptak, magasabb volt a karvakrol tartama, mert az enzimek jobban működnek magasabb hőmérsékleten a karvakról irányába.

A gilisztaűző varádics hajtáshozama és illóolaj tartalma nőtt a vízellátás mértékével.

Bazsalikom és lestyán esetén az öntözés növeli az illóolaj hozamot azáltal, hogy növeli a terméshozamot, nagyobb növényi masszát kapunk. Viszont az esőztető öntözés felsérti a leveleken az illóolajat felhalmozó mirigyeket, ezáltal kisebb lett az illóolaj hozam a bazsalikomban.

A szél termésveszteséget okoz a konyhaköménynél, az érett magok lepattognak a növényről, éppen azok, amiben a legtöbb karvon van.

Termőhely tekintetében a kamilla bizabolol tartalma változó, de ez feltehetően genetikai tulajdonság, mert egyazon termőhelyre telepítve is megmarad.

Feldolgozás

A feldolgozás során (drogkezelés, illóolaj előállítás) sokat tehetünk pro és kontra a hatóanyag tartalmat nézve. Szárítás során sokat tudunk rontani, de akár az aprítás során is, mert nagyobb felületen fog párologni az illóolaj, viszont ha nem aprítjuk lassan szárad, nem gazdaságos a fűtése.

Tárolás

Tárolás során is folyamatosan csökken az illóolaj tartalom, 1-2 évig tárolható el a drog aromazáró tasakban.

Az illóolaj kinyerési módok is nagyban befolyásolják az összetételt. Pl. majoranna – CO2 és hexán extrakt adja vissza az illatát, a desztillálás során elbomlanak komponensek.

Következtetések

Összességében elmondhatjuk, hogy a drog hatóanyag tartalma több pontos is befolyásolható:

  • a genetikai háttér módosításával
  • a növény fejlődéséhez szükséges optimális termőhely megválasztásával
  • a növény fejlődéséhez szükséges optimális agrotechnikai eszköz megválasztásával
  • a feldolgozási módszerek fajspecifikus megválasztásával